Szerk. Megj.:
Hát  nem toom xd

Vivíí^^

(C)
Manga-Anime-D.Gp
Minden jog fenntartva!

„IchiHime love story!” (Bleach)


3. fejezet Búcsú


Ez a reggel más volt mint a többi, mert amikor felébredtem valami rossz érzés fogott el. Nem tudom pontosan hogy mi volt az csak tudtam hogy valami rossz fog történni. Amikor haladtam az iskola felé ezen gondolkoztam, hogy mi is volt ez az érzés. De hamar elfelejtettem mert Ichigo ott termet előttem és megcsókolt. De ez a csók valahogy másvolt. Nem tudtam pontosan hogy mért csak úgy éreztem mintha más lenne mint a többi. Kézen fogva sétáltunk az iskola felé. – sziasztok!! – üvöltötte valaki az utca túloldalán. Mi hátra néztünk, és ki volt az? Hát Nell. – már elmondtad neki Ichigo? Mondta Nell. - Ömm.. még nem… felelte halkan. – mit mit kell elmondani nekem mit? Már annyira kíváncsi voltam hogy nem bírtam lenyugodni, és hirtelen Ichigo megcsókolt és egyből lenyugodtam. – majd később elmondom suttogta a fülembe. – r-rendben… mondtam halkan. - Na akkor mentem mert találkozok Rukiával, na sziasztok! Mondta Nell és elfutott. Mi is haladtunk tovább kézen fogva. Én meg azon gondolkoztam hogy mit akarhat Ichigo mondani. Mindenféle az eszembe jutott. De valahogy éreztem hogy nem ezeket akarja majd mondani. Már a suli előtt voltunk mikor vettem a bátorságot és megkérdeztem hogy mit akart mondani. – f-figyelj Ichigo mi az amit mon… nem tudtam befejezni a mondatom mert Ichigo megcsókolt. – majd suli után elmondom ígérem. Én a szemébe néztem amikor ezt mondta és annyira komolyan nézett rám a barna szép szemeivel hogy csak annyit mondtam hogy: - r-rendem akkor majd suli után elmondod… És ezután megint megcsókolt. De ez a csók most szenvedélyesebb volt mint az előző. Bementünk a suliba. Én meg már annyira izgultam hogy mit akar majd mondani mert annyira komolyan nézett és tudtam hogy nagyon komoly dologról van szó. Vége lett a sulinak. A suli előtt megvártam Ichigot. De késett vagy negyed órát de én akkor is vártam rá. Végre előkerült. –bocsi hogy késtem sok volt a dolgom. –nem baj az a lényeg hogy itt vagy. Ezután elmosolyodtam ahogy ő is. – na akkor mit is akartál mo.. már megint nem tudtam befejezni a mondatom mert Ichigo megint megcsókolt. Olyan szenvedélyesen csókolt meg hogy majdnem elestem. – Inoue.. én… elköltözök… ezeket suttogta a fülembe. –de nem ide a környékre hanem messzire és már nem ebbe a suliba fogok járni… folytatta. Ekkor ledermedtem nem akartam elhinni amit Ichigo mondott. Azt hittem csak egy rossz vicc akar lenni de nem. –azért késtem mert elbúcsúztam a többiektől. Ekkor megölelt. –és még van valami… holnap költözök és lehet hogy már soha nem látjuk egymást… suttogta fülembe ezután megint megcsókolt. Ennél a csóknál be se csuktam a szemem mert már nagyon ledermedtem. Amikor visszatértem a kisvilágomból elkezdtem sírni. – I-ichigo… ekkor a vállára zuhantam és telebőgtem az ingjét. – ne sírj Inoue… Ő se bírta ki láttam hogy egy könnycsepp kicsordult a szeméből. Ekkor megragadta a csuklom és valahova el ráncigált. Nem hittem a szememnek a suli mögé ráncigált ahol először csókolt meg. – Inoue emlékszel erre a helyre? – hát persze. Ekkor elmosolyodtunk. – figyelj Inoue ne bánkodjunk inkább használjuk ki az alkalmat hogy együtt vagyunk mert már holnap nem találkozunk… Mondta szép nyugodtan. – igazad van… mondtam kicsit szomorúan. Figyelj Inoue tudok egy szép helyet elmegyünk oda? – hát persze… ekkor megint megragadta a csuklom és futottunk. Már beesteledett de minket egyáltalán nem zavart. Csak futottunk a nyári szélben. Egy szép virágos rétre értünk nem hittem a szememnek annyira szép volt hogy elkezdtem sírni meg még persze azért is mert többet lehet hogy nem látom Ichigot. Ekkor Ichigo megragadott és megcsókolt. Annyira szenvedélyesen csókolóztunk hogy már levegőt se vettünk nem akartuk egymás száját elengedni. Ekkor a földre zuhantunk és ott csókolgattuk egymást. Ichigo már a nyakamat csókolgatta. És utána meg már megint a számat csókolta. Pár perc után elaludtunk. Én felébredtem ahogy Ichigo is. Utána megint megcsókoltuk egymást de én már megint sírtam. Ekkor feláltunk Ichigo letörölte a könnyeim és megint megcsókolt. -Inoue bocsáss meg.. de most elbúcsúzom tőled… ekkor megint könnyes volt az arcom de észre vetem hogy Ichigonak is. És könnyes szemmel csókoltuk meg egymást. Ekkor Ichigo felemelt és úgy vitt haza. De természetesen akkor is csókolóztunk. Amikor haza vitt akkor még bejött hozzám. Nem bírtuk megállni muszáj volt az ágyhoz menni ^^ ekkor lefeküdtünk az ágyra Ichigo felettem volt. de semmi sem történt csak csókolgattuk egymást mindenhol. ( azért nem mindenhol… -író ^^”) ekkor elálmosodtam és  egy utolsó csókot nyomtam Ichigo arcára utána elaludtam. Amikor felkeltem már nem volt Ichigo mellettem csak egy üzenetet hagyott: „ viszlát Inoue bocsáss meg de már elkelett mennem mindig is emlékezni fogok rád de azért még egyszer elbúcsúzok tőled visztál talán örökre Inoue, Ichigo” Ekkor elkeztem sírni és a papírt amire írt összeszorítottam a kezemben. Ekkor jöttem rá hogy mi volt az a rossz érzés amikor felkeltem aznap.






Fojt.köv. :))

Oldal: /Bleach/ IchiHime love story! - 3. Fejezet
Ez az oldal a www.manga-anime-d.gportal.hu aloldala!! :) - © 2008 - 2024 - mlt-fanfictions.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat