Szerk. Megj.:
Ebbe a fic-be van saját szereplő is. Ő lenne Uchiha Aoi. Ezt a ficet azoknak ajánlom, akik szeretik az új szereplőket XD. Van egy ninja, akit a Fekete Rendhez küldtek, hogy segítsen a Gróf elleni harcba. Minenki örül hogy itt van, kivéve egy személyt. Többet nem mondok, tessék elolvasni! :DD Várom a kritikákat, hideget is meleget is egyaránt!

Nyunyó ^^

(C)
Manga-Anime-D.Gp
Minden jog fenntartva!

„Álarc nélkül” (DGM)

1. Fejezet - Emlék

*****


„Mond csak Yuu. Emlékszel még hogyan találkoztunk?”


Hatalmas hóvihar tombolt. A vonat csak araszolva tudott haladni. Aoi kezdett kicsit türelmetlen lenni. - Ma már biztos nem érek oda. Hisz mindjárt este lesz, és még csak félúton vagyok. - gondolta magában.

Másnap a Fekete Rendben nagy volt a felfordulás. A ninják és az ördögűzők szövetségesek, ezért egy fiatal, de nagyon erős ninját küldtek, hogy segítsen a Rendnek a Gróf elleni harcban. Méghozzá Uchiha Aoit. Allen, Lenalee, Kanda, Lavi, Komui és még egy páran a kutatási részlegtől, Komui irodájában várták a lányt. Pár perccel később nyílt az ajtó. Egy magas feketehajú hófehér bőrű gyönyörű lány lépett be az irodába.
- Üdvözöllek Aoi. A Rend nevében köszönöm, hogy idejöttél, és segítesz nekünk. Ezek az ördögűzők segíteni fognak, hogy minél hamarabb megszokd ezt a helyet. Én Komui Lee vagyok.
- Szia, az én nekem Lenalee Lee. Én foglak körbevezetni. - mondta Lenalee mosolyogva.
- Én Allen vagyok.
- Én vagyok a Bookman junior, Lavi.
Kanda csak morgott egyet, és elfordította másfele a fejét.
- Ő a mindig morcos Kanda Yuu. Nehéz vele jól kijönni. Ne is törődj vele. - mondta Allen.
- Jaj Yuu. Ne legyél már ilyen udvariatlan egy hölggyel! Különben is így sohasem lesz szerencséd a lányoknál, ha ilyen maradsz!
- A francba, fogd be Lavi! És ne hívj a keresztnevemen még egyszer, különben elbúcsúzhatsz a fejedtől!
Hát igen, nagyjából ezt lehet Yuutól várni. - Gondolta magában Lavi.
- Hagyjátok abba mindketten! Ez már tényleg gyerekes! - szidta le Lenalee a két fiút. - Gyere Aoi, megmutatom a szobádat. Az enyém mellett van, csak szólj, ha kell valami!
- Köszönöm szépen mindenkinek.
Aoi követte Lenaleet, ahogy kiment az irodából, és a folyosón a szobájuk felé tartottak. Pár perc múlva oda is értek.
- Itt vagyunk, ez lesz a te szobád. - mondta Lenalee, miközben kinyitotta az ajtót, és beljebb lépett. A szoba fala hófehér volt. A napsugarak a szobát szépen megvilágították. A szoba nagyon tágas volt, minden kényelmesen elfért benne. A bútorok többnyire fából voltak. Ahogy belépünk a szobába, jobb kéz felől van egy ajtó, ami mögött a fürdőszoba volt. A bejárati ajtóval szembe az ablak volt. Az ablaktól a jobb oldali sarokba volt tolva az ágy. Rózsaszín selyem volt a párnák, és a takaró. Az ágy mellett volt egy kit éjjeliszekrény. A bejárati ajtó mögött, balra, egy szekrénysor húzódott. - Érezd otthon magad. Az én szobám itt van a tiéd mellett, szólj ha történt valami. Gyere, adok valami kényelmesebb ruhát, amit felvehetsz. Szerintem kicsit nagy lesz rád, de holnap el kísérlek a városba, és veszünk neked másikat.
- Köszönöm szépen. - Átmentek Lenalee szobájába. Az ő szobája is hasonlóan volt berendezve. Lenalee a szekrényéhez ment, és ki vett egy fekete ujjatlan fölsőt, és egy rózsaszín miniszoknyát.
- Meny be a fürdőbe, és öltözz át nyugodtan.
- Jó. - Aoi bement a fürdőbe, és átöltözött. Kicsit később kijött. - Lenalee szerinted nem túl rövid a szoknya?
- Nem, pont jó. Azt hitten mind a két ruha nagy lesz, mert olyan vékonyka vagy. De pont jó mind kettő. Tartsd meg nyugodtan, nagyon jól áll. Gyere, körbevezetlek. - Kimentek a folyosóra. 5 perc séta után, Lenalee újra megszólalt. - Ez itt a társalgó, az pedig ott az ebédlő. Arra van az edző terem. Gyere mennyünk be. Úgy hallom van is bent valaki. - Besétáltak az edzőterembe. - Kanda?
- Nem, egy szellem! Még szép, hogy én vagyok!
- Jól van na, ne kapd fel úgy a vizet mindenen! És köszönhetnél már végre Aoinak normálisan is!
- Nincs időm ilyenekre! Mennyetek el!
- Kanda!!
Kanda morgott egyet, de aztán végül eleget tett Lenalee kérésének. - Szia Kanda Yuu vagyok. - mondta a szokásosnál is hidegebben. - De mégis mit keres itt egy olyan lány, mint te? Tudsz egyáltalán harcolni? - Tette fel a kérdést végül, majd folytatta. - Ahogy elnézlek már attól is rosszul vagy ha csak megfúj a szél!
- Hagyd abba Kanda. Nem is láttad még hogy Aoi mire képes. Ne ítélj első ránézésre! Legalább adj neki egy esélyt!
- Jó legyen. Holnap gyere el velem egy küldetésre! Mutasd meg mit tudsz!
- De hát Kanda! Még csak ez az első napja, és te máris azt akarod, hogy harcoljon?
- Hagyd csak Lenalee. Rendben. Mikor indulunk?
- Reggel 6-kor várlak a folyónál.
- Ott leszek.
- Kíváncsian várom, hogy mit tud az Uchiha klán.
Holnap megmutatom neki, hogy nem szórakozhat velem! Igenis tudok harcolni! Holnaptól nem fogsz szórakozni velem! - gondolta Aoi mérgesen. - Egész helyes fiú, de az undoksága miatt nem igazán szeretnék vele sok időt tölteni. Lassan este lett. Mindenki visszatért a szobájába. Aoi alighogy lefeküdt, rögtön elaludt. Ki kellett pihennie magát. Nagy nap várt rá.



„Mond csak Yuu. Emlékszel még hogyan találkoztunk?”






Fojt.köv. :))

Oldal: /DGM/ Álarc nélkül - 1. Fejezet
Ez az oldal a www.manga-anime-d.gportal.hu aloldala!! :) - © 2008 - 2024 - mlt-fanfictions.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat